Litkai Gergely humoristával, íróval, környezetvédelmi „aktivistával” és nem mellesleg (amit kevesen tudnak róla) szünetelő ügyvéddel értékelte az évet Gerő Tamás ügyvéd. Vajon kötelessége-e a jogászoknak közügyekkel foglalkozniuk, és mely közügyek fontosak Litkai Gergely számára, ezekért hogyan tesz?
December 17-től már minden vállalat számára kötelező az új, úgynevezett Panasztörvény betartása, azaz a szabályzatok, eljárásrendek új kialakítása. A HR szakemberek sok esetben fordulnak ügyvédekhez ez ügyben. Minden szakembernek érdemes jól ismerni a szóbanforgó törvényt, mivel nagyon szorosak a határidők.
Amennyiben szolgáltatásként tekintünk a bírósági munkára, akkor be kell látnunk, hogy annak is haladnia kell a korral és integrálnia kell a modern technológia eszközeit. Kiválthathatja-e, és ha igen, milyen ügycsoportokban a mesterséges intelligencia az emberi gondolkozást? Senki nem állítja, hogy tévedhetetlenek a bírók, ugyanakkor mennyire van szerepük az érzelmeknek is a bírói döntések mögött? És vajon a tanúkat mennyiben csábíthatja jobban a hamis állítások megtételére az online tér, mint az élő meghallgatás? Richard Susskind: Online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője című könyve nyomán dr. Gerő Tamás ügyvéd beszélgetett dr. Osztovits Andrással, kúriai bíróval, a könyv fordítójával a fenti kérdésekről.
„Nekem ez a bírósági küzdelem nem erőfeszítés, hanem erőforrás” – állítja Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász, aki az emberi méltósághoz való jog mentén küzd a méltóságteljes halál jogáért, ezúttal nemcsak másokat, hanem magát is képviselve. A bíróságon legalább ötven százalékban számít a testbeszéd – mondja az ügyvéd, így nem mindegy, hogy a bírák csak hallják, vagy a saját szemükkel látják is a szóban forgó esetet. Ezért fáradságot nem kímélve utazik ki Karsai Dániel Strasbourgba november végén, hogy élőben képviselje az ügyét. A mostani helyzetről és az ezzel kapcsolatos érzéseiről, várakozásairól Kadlót Erzsébet volt bíró, jelenlegi ügyvéd beszélgetett vele.
Mit csinál a választottbíróság? Milyen ügyekkel fordulnak ehhez az intézményhez a jogvitában álló felek? Mennyiben különbözik az eljárás a rendes bírósági eljárásoktól? Milyen a hazai gyakorlat a nemzetközihez képest? Milyen határokon átívelő ismert esetek oldódtak meg a választottbíráskodás gyakorlatával? És miért kerül napirendre ez a megoldás az orosz-ukrán háború kapcsán? Többek közt mindezekről is szól a legfrissebb podcast adás, melyben dr. Gerő Tamás beszélgetett dr. Korom Veronikával és dr. Schmidt Richarddal.
Ennek az adásnak története van. A termőföldjogban 2023-ban számos új szabály látott napvilágot, amikről egy részletes beszélgetést rögzítettünk az idei nyár elején. Leginkább a hatósági földár bevezetése borzolta fel a gazdák kedélyeit. Később azonban egy hirtelen jött jogszabályváltozás következett, például a hatósági földárat a jogalkotó egyik napról a másikra eltörölte. Ezért a vendégekkel egy kiegészítést vettünk fel az eredeti podcasthoz, amiben ezekről a legújabb változásokról is beszélgetünk.
Kajó Cecília és Gaál János több mint tíz éve dolgoznak birtokvédelem területén. E rengeteg tapasztalat összefoglalásaként született meg munkájuk nyomán a Birtokvédelmi Kézikönyv, mely 360 fokban járja körül az ezzel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. A könyvet ügyvédek és laikusok egyaránt forgathatják, ha bármilyen támpontot keresnek jegyzői birtokvédelemmel kapcsolatban.
Idén tavasszal világelső lett az ELTE Jessup csapatának beadványa, a team pedig az induló több mint 650 csapat közül a washingtoni döntőben bejutott a világ legjobb nyolc csapata közé! Ezzel az ELTE történelmének második legjobb eredményét érte el a Farkas Kingából, Koch Emmából, Nagy Andreából és Polonyi Domonkosból álló magyar csapat. A felkészítő tanárok: Kajtár Gábor habil. docens és Buda Zolta tanársegéd voltak. Az ELTE Jessup csapata a 2019-es világbajnoki cím megszerzése óta a világ élvonalába tartozik, az idei eredmény az induló csapatok legjobb egy százalékába sorolja ismét az ELTE-t. Mi áll a siker hátterében, milyen képesség, tudás és mennyi munka szükséges ahhoz, hogy a világ élvonalába kerüljön valaki? Erről mesélt Retteghy Dórának a csapat egyik tagja, Nagy Andrea és a Jessup felkészítő tanára Kajtár Gábor.
Burai-Kovács János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság elnöke szerint a jogviták eldöntésének
lehetséges módozatait vizsgálva a hatékonyság, a bizalmas ügykezelés, a testre szabott eljárási szabályok mind a választottbíráskodás mellett szólnak. És
ráadásul olcsóbb is, mint az állam bírósága. A költségek körében azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Választottbíróság magasabb ügyvédi munkadíjat szokott elismerni, mint az állami.
Retteghy Dóra ezúttal Toronyi Tímea ügyvéd-mediátorral beszélgetett arról, hogy mit csinál egy hivatalos mediátor, és hol tart a mediáció fejlődése ma Magyarországon. Már a korai társadalmakban is divat volt mediátort hívni a vitás felekhez, hogy segítségével képesek legyenek maguk kidolgozni a hosszú távú megoldást. Amerikában kötelező, itthon még inkább az ismerkedési fázisban vannak az ügyvédek és ügyfelek ezzel a vitarendezési módszerrel.
