Retteghy Dóra és Kelemenné Csontos Laura ezúttal az elhúzódó ügyek elleni védekezésképp létrejött intézményekről beszélgetett, úgymint például a bíróság elé állítás, büntető végzés, biztosítékok letéte, egyezség, vádalku, előkészítő ülés stb. Vajon ezek ütköznek-e az alapelvekkel? Mi lesz fontos az igazság vagy a konszenzus? Érdemes-e beismerni, alkut kötni?
Hogy néz ki egész pontosan egy GVH rajtaütés, mire lehet számítani ügyfélként, ügyvédként? Hogy működnek a nyomozati szoftverek? Az önfeljelentés kimenetelének lehetőségeiről, HR- és beszerzési kartellekről, szabálytalan hirdetésekről, valamint a kamara által megszabott díjazásokról Gerő Tamás beszélgetett Horváth András versenyjogásszal.
A megdrágult peres eljárások következményeként a jogvédelmi biztosítási szolgáltatások jelentősége is nőtt. Legfrissebb podcast adásunkban a jogvédelmi biztosításban rejlő lehetőségeket járta körbe Méhes Dávid két vendégével: Gombolai Évával és Kónya Gáborral. Jogvédelem vagy pénzügyi védelem? Mikre vonatkozhat a jogvédelmi biztosítás? Milyen tipikus területeken szokták igénybe venni a szolgáltatást? Mi a biztosító szerepe műhibák esetén? Ilyen és ehhez hasonló fontos kérdésekre ad választ a podcast adás.
Találkozik egy idősebb és/vagy rangosabb férfi egy hölggyel, akkor vajon ki ajánlja fel a tegeződést? Ne érezze magát kellemetlenül, ha Ön is zavarba jön egy ilyen helyzetben, kevesen tudják az összes etikett szabályt. Ki tegezi le másikat, ki nyújtja a kezét elsőként, milyen ruha nem lebben fel a szélben, ki hova üljön egy tárgyaláson, hogy álljunk fel elegánsan egy süppedős fotelből – és még számos hasonló, a mindennapokban gyakran szembejövő kérdésre kaptunk választ Görög Ibolya protokollszakértőtől, akivel Gerhard-Kotroczó Ágnes beszélgetett.
A büntetőügy is globalizálódik. Magyarországon híresen jó a határvédelem, van olyan külföldi, aki beutazza a fél világot, végül Magyarországon találja magát a tárgyalóteremben egyenesen a reptérről. Szintén magyar kuriózumnak számítanak a börtönkörülmények. Mi lehetett az azeri baltás gyilkos kiadatása, vagy inkább hazaszállítása mögött? Bátki Pál ügyvéddel Gerő Tamás beszélgetett.
2025. január 15-től hatályos az új Ptk.-módosítás az ingatlan-nyilvántartási törvénnyel összefüggésben, amely több helyen összhangba hozza a Ptk. rendelkezéseit az új törvénnyel. Meddig marad fenn a papíralapú és elektronikus eljárások párhuzamos működése? Hogy kell e-aláírást kérni az ügyfelektől? Hogyan változnak a ranghelyszabályok és a bejegyzés elvei? Az adás választ ad a legfontosabb kérdésekre, és kitér arra is, milyen új lehetőségeket teremtenek a szabályok például a befektetési és hitelezési piacon. Emellett bemutatjuk a technikai kihívásokat és lehetőségeket is, az e-akta, adatszinkronizáció, e-aláírás, szoftverfejlesztés kapcsán.
Milyen jelekből következtethet egy ügyvéd arra, hogy pénzmosásból származó pénz jelent meg az ügyleteiben? Mit tegyen, ha pénzmosással kapcsolatos tanácsokat kérnek tőle? 2021. január elseje óta ügyvédként is könnyen gyanúsítottá lehet válni, ráadásul egyből minősített eset kerekedik belőle. Ügyvédi visszaélések, tanúk felkészítése, ügyvédi, védői titok és letét értelmezése… Néha vékony a jég és nem büntetős kollegák gyakran nem is érzékelik a kockázatok mértékét. Dr. Gerhard-Kotroczó Ágnes Gál István László ügyvéd professzort kérdezte a kockázatok nullára csökkentéséről.
Vége a barátságos adókörnyezeteknek? Ügyvédként mire kell felkészülni az FSR kapcsán? A külföldi támogatás fogalma elég tág fogalom, de a gazdasági előny a kulcs, mely kamatmentes kölcsön, adókedvezmény, összefonódás, közbeszerzési részvételi feltételekben vagy számos egyéb formában megjelenhet bizonyos összeghatárok felett. Az Európai Bizottságnak jogosultsága van arra, hogy vizsgálatot kérjen, bírságoljon, és hajnali rajtaütéseket hajtson végre, ha a felhívott fél nem tesz eleget az adatszolgáltatásnak. Mire kell felkészülni ennek kapcsán ügyvédként? Példákról, esetekről, tanácsokról lesz szó dr. Vajda János és dr. Keller Anikó beszélgetésében.
Sok ügyvédi iroda nem foglalkozik a people management kérdésekkel tudatosan, pedig akár kicsi, akár nagy irodáról beszélünk, ugyanúgy kell működtetni, mint bármilyen szervezetet: oda kell figyelni a dolgozók jóllétére, a rendszeres, tudatos visszajelzésekre és egyéb vezetői készségek fejlesztésére. Ezeket a kérdéseket bontotta ki Méhes Dávid Dániel Gábor Fanni szervezetpszichológus, tanácsadóval.
A mai jogszabályok nem könnyítik meg a szakértői folyamatokat. Büntetőjogban egy szakértőtől várják a megoldást. Anyagiak döntik el, hogy kinek lesz nagyobb esélye védekeznie, szakértőt igénybe venni. A magánszakértő csak elfogult szakértő lehet? Pedig a szakértői törvény előírja, hogy bárki kéri fel, ugyanolyan szakértői véleményt kell megfogalmaznia… Dr. Kadlót Erzsébet dr. Nogel Mónikával beszélgetett a fenti kérdésekről.
