Több év pereskedés helyett akár néhány hónap alatt lezárulhat egy jogvita magánszemélyek, illetve cégek között közjegyző előtti egyezséggel. Ügyvédi tárgyalás, mediációs eljárás vagy békéltető testület előtti eljárás eredményeként született megállapodást is lehet így zárni. Az ügyvédi munkát is segítő közjegyző előtti egyezségről Gerő Tamás kérdezte Reviczky Renáta közjegyzőt.

A tudományos világban mértékadónak tekintett, az Akadémia által „A” kategóriásnak minősített Közjogi Szemle folyóirat főszerkesztőjét, Chronowski Nórát és főszerkesztő-helyettesét, Orbán Endrét kérdeztük, melyek a legfontosabb alkotmányjogi kérdések pár nappal az új parlamenti ciklus kezdetét követően. A beszélgetésben előjön a múlt kritikája:a jogállam sérülése, az alapjogok tömeges megsértése vagy a végtelen hosszú veszélyhelyzet. Megismerhetünk egy új fogalmat (tipológiát), a „kaméleon demokráciát”. Ugyanakkor a közeljövő fontos kérdéseit is érinti a beszélgetés: a lemondások ügyét vagy egy újabb alkotmányozás szükségszerűségét. Riportalanyaink nincsenek azonos véleményen a most beharangozott miniszterelnöki „8 éves limittel” kapcsolatban.  

A választottbíráskodás a történelem során is megelőzte az állami bírósági eljárásokat, már a görög mitológiában is számos példa mutatja, hogy van létjogosultsága ennek a vitarendezési formának. Legfrissebb adásunkban Berzeviczi Attilával, a Választottbíróság elnökével és Schmidt Richárddal, nemzetközi vitarendezésre szakosodott ügyvéddel, választottbíróval Méhes Dávid segítségével jártuk alaposan körül az alternatív vitarendezés e módját, gyakorlati kérdéseit. A beszélgetés apropóját az ORAC Kiadó gondozásában nemrég megjelent Választottbíráskodás és alternatív vitarendezési módok II. című könyv adta.

Mi történik valójában egy tárgyalóteremben az idegrendszerünkkel? Miért ugrik nulláról százra egy-egybírósági helyzet és miért robbanunk néha aránytalanul? Hogyan tudunk de-eszkalálni anélkül, hogy bárki arcot veszítene? Hogyan ismerjük fel a gombjainkat és a másikét? És mit kezdjünk azzal az agresszióval és stresszel,amit nem adhatunk ki?

A legfrissebb Ügyvéd Podcast adásunkban átfogó interjút adott Gerő Tamásnak Zamecsnik Tamás a hatályos büntetőeljárások társadalmi problémáiról. Téma volt a korrupció, a kábítószerrel visszaélés, a gyermekeket érintő különböző bűncselekmények, a szervezett bűnözés, és az, ahogy a Zamecsnik irodában minden ügyvéd és ügyvédjelölt a társadalmi felelősségvállalás részeként kirendelt védői feladatokat is vállal!

A jogászoknak – a jégkorongozókhoz hasonlóan – nem ott kell lenniük, ahol a korong van, hanem ott, ahol a korong lesz. Vajda János Osztovits Andrással, a legújabb Susskind könyv (Richard Susskind: A holnap ügyvédei) szakmai lektorával beszélgetett arról, hogy hogy alakítja át az AI a jogász szakmát, a jogász oktatást vagy épp a bírósági működést. Van-e egyáltalán még értelme szakdolgozatot követelni és másfél órás előadásokat tartani? És miben kellene változnia a bíróságoknak, ha lépést akarnak tartani az igényekkel? A jövő jogásza lehet, hogy már jogi design gondolkodó, jogi tudásmérnök, jogi folyamatelemző vagy jogi technológus lesz?

Legfrissebb adásunkban Munkácsi Péter beszélgetett Péterfi Vera, bántalmazó kapcsolatokra szakosodott ügyvéddel, akit a tavalyi év során a Katona József Színház is felkért szakértőnek a Nyílt tárgyalás c. darabjának színpadra vitele előtt. A beszélgetésben szó esik arról is, hogy mikre kíváncsiak a színészek és rendezők egy szakmai felkészülés során, később viszont a bántalmazó kapcsolatok joggyakorlatáról, a Magyarországon még mindig kimagasló méretet öltő férfi-női egyenlőtlenségről és az ügyvédi empátiáról, kiégésről is beszélgetnek szakértőink.

Jogászként gyakran egyszerre kell szakembernek, vezetőnek és vállalkozónak lenni – miközben erre senki nem készít fel. Az epizódban szó esik jogászi identitásról, önvezetésről, vezetői dilemmákról, karrierlépések átgondolásáról és arról, hogyan lehet tudatosan fejlődni az ügyvédi munka különböző szakaszaiban és struktúráiban. Az Ügyvéd Podcast legfrissebb adásában Gerhard-Kotroczó Ágnes beszélgetett Bodnár Eszterrel.

Egy elnök elrablása, éjszakai légicsapások Caracas felett és egy nagyhatalom, amely bejelenti: mostantól ő irányítja Venezuelát. 2026 januárja alapjaiban rázhatja meg a nemzetközi jogrendet. A venezuelai amerikai katonai beavatkozás és Nicolás Maduro New York-ba szállítása nem csupán egy távoli geopolitikai válság, hanem a modern nemzetközi jogrend súlyos próbaköve is. Az események éles kérdéseket vetnek fel a nagyhatalmak és a nemzetközi jog jövőbeni viszonyáról. A helyzet azonban messze túlmutat az absztrakt közjogi elméleteken, és közvetlenül érinti a gyakorló jogászok munkáját is. A jogbiztonság és a nemzetközi egyezmények megbízhatósága forog kockán: hogyan tervezhető például egy tőkebefektetés, ha a jogi garanciák bármikor áldozatul eshetnek a politikai kényszernek? A fenti kérdésekről Vajda János beszélgetett Kis Kelemen Bencével.