A jogászoknak – a jégkorongozókhoz hasonlóan – nem ott kell lenniük, ahol a korong van, hanem ott, ahol a korong lesz. Vajda János Osztovits Andrással, a legújabb Susskind könyv (Richard Susskind: A holnap ügyvédei) szakmai lektorával beszélgetett arról, hogy hogy alakítja át az AI a jogász szakmát, a jogász oktatást vagy épp a bírósági működést. Van-e egyáltalán még értelme szakdolgozatot követelni és másfél órás előadásokat tartani? És miben kellene változnia a bíróságoknak, ha lépést akarnak tartani az igényekkel? A jövő jogásza lehet, hogy már jogi design gondolkodó, jogi tudásmérnök, jogi folyamatelemző vagy jogi technológus lesz?

Legfrissebb adásunkban Munkácsi Péter beszélgetett Péterfi Vera, bántalmazó kapcsolatokra szakosodott ügyvéddel, akit a tavalyi év során a Katona József Színház is felkért szakértőnek a Nyílt tárgyalás c. darabjának színpadra vitele előtt. A beszélgetésben szó esik arról is, hogy mikre kíváncsiak a színészek és rendezők egy szakmai felkészülés során, később viszont a bántalmazó kapcsolatok joggyakorlatáról, a Magyarországon még mindig kimagasló méretet öltő férfi-női egyenlőtlenségről és az ügyvédi empátiáról, kiégésről is beszélgetnek szakértőink.

Jogászként gyakran egyszerre kell szakembernek, vezetőnek és vállalkozónak lenni – miközben erre senki nem készít fel. Az epizódban szó esik jogászi identitásról, önvezetésről, vezetői dilemmákról, karrierlépések átgondolásáról és arról, hogyan lehet tudatosan fejlődni az ügyvédi munka különböző szakaszaiban és struktúráiban. Az Ügyvéd Podcast legfrissebb adásában Gerhard-Kotroczó Ágnes beszélgetett Bodnár Eszterrel.

Egy elnök elrablása, éjszakai légicsapások Caracas felett és egy nagyhatalom, amely bejelenti: mostantól ő irányítja Venezuelát. 2026 januárja alapjaiban rázhatja meg a nemzetközi jogrendet. A venezuelai amerikai katonai beavatkozás és Nicolás Maduro New York-ba szállítása nem csupán egy távoli geopolitikai válság, hanem a modern nemzetközi jogrend súlyos próbaköve is. Az események éles kérdéseket vetnek fel a nagyhatalmak és a nemzetközi jog jövőbeni viszonyáról. A helyzet azonban messze túlmutat az absztrakt közjogi elméleteken, és közvetlenül érinti a gyakorló jogászok munkáját is. A jogbiztonság és a nemzetközi egyezmények megbízhatósága forog kockán: hogyan tervezhető például egy tőkebefektetés, ha a jogi garanciák bármikor áldozatul eshetnek a politikai kényszernek? A fenti kérdésekről Vajda János beszélgetett Kis Kelemen Bencével.

A szülő nő nem beteg, az egészségügy mégis akként kezeli. Hogyan tud egy nő érvényt szerezni az akaratának, milyen jogai vannak a szülőszobán? Hogyan érvényesül a szülő nőtájékoztatáshoz való joga? Mi a szülészeti erőszak, és milyen jogi eljárások állnak a szülő nő előtt, ha ennek áldozatául esett? Mai adásunk vendége a kórházakkal szemben indított panaszok és perek szakértője, dr. Őri Adrienn, aki személyes tapasztalatát is megosztja velünk. Az adás hasznos lehet azoknak a kollégáknak, akik olyan édesanyáknak adnak jogi tanácsot, akiknek megsértették a jogait a szülőszobán, de maguknak az édesanyáknak is, akik a jogorvoslati lehetőségeikkel szeretnének élni.

A nemzetközi kibertámadások ma már nemcsak katonai kérdéseket vetnek fel: bankokat, vállalatokat és kritikusinfrastruktúrákat egyaránt érintenek. Ebben az epizódban szó lesz az államoknak betudható nemzetközi kiberműveletek jogi értékeléséről, a polgári adatok mint javak nemzetközi védelméről, a kibertámadásokból eredő biztosítási és kártérítési vitákról. Vajda János Kis Kelemen Bencét kérdezve arra keresi a választ, hogyan sodródhatnak az ügyvédek– akár nemzetközi irodákban, akár hazai praxisban – a kiberháború frontvonalába.