Mit, mikor, hogyan és hová nyújtsunk be és mi mindent ne keverjünk össze: bírói gyakorlat és jogdogmatika a végrehajtásban az adós és a végrehajtást kérő ügyvédje nézőpontjából. Korcsolyázás a banánhéj-tengeren, avagy gyakorlati kérdések a végrehajtási eljárásban az adós és a végrehajtást kérő ügyvédje nézőpontjából. Gerhard-Kotroczó Ágnes beszélgetett Mándli Ádám és Pencz János ügyvédekkel.

Létezik egyáltalán tökéletes végrendelet, vagy az sem kis szakmai kihívás, ha érvényesre, hatályosra és műhiba-mentesre sikerül? Ha kiállja a végintézkedés a hagyatéki per próbáját is? Gyakorlatias nézőpontok a legfontosabb alakiságokon túl. Talán mégse inkább végrendelkezzünk, hanem kössünk inkább öröklési szerződést? Netán ajándékozzunk halál esetére? Mikor, mi a legjobb megoldás? Hogyan helyezhető biztonságba a vagyon mozaikcsaládok, vagy akár céges öröklés esetén? Az öröklési jog évtizedes művelőjével, ügyvédszakmai előadások rendszeresen felkért oktatójával, Sziklai Jánossal Gerhard-Kotroczó Ágnes beszélgetett.

A magyar gazdasági jog egyesszámú alakja, aki még Eörsi Gyulát is meggyőzte a gazdasági jogi szemlélet helyességéről. Jogászként egész oktatói karrierjét a közgazdasági felsőoktatásban töltötte. A Gt. kodifikátoraként munkájával megalapozta a rendszerváltást. Emellett a magyar jogi sinológia megalapítója is volt… Ezer feletti a publikációinak a száma. Az oktató, aki korát megelőzően standupolt a katedrán, és aki után már senki nem szívesen adott elő egy konferencián. De miért éppen a jégkorong? A legsokszínűbb magyar jogászprofesszorra, Sárközy Tamásra emlékeznek munkatársai, Pázmándi Kinga és Verebics János.

Gombamód szaporodnak a klímaperek Perutól Hollandiáig rengeteg esetről, és egyre több sikeres ítéletről értesül a szakma. Ezen a területen lehetőség van a kreativitásra: ahány ország és bíróság, annyiféle megközelítés. Most még lenne esély a kibocsátás csökkentésére ahhoz, hogy esélyt adjuk gyerekeinknek és unokáinknak, hogy a mostanihoz hasonló világrendben éljék az életüket, de vajon mi a Stasbourg és a nemzeti bíróságok mozgástere a klímaperekben? Sulyok Katalin jogász-biológussal beszélgetett Lőrik József mind jogi, mind környezetvédelmi szempontok mentén.

Mikortól számít a házassági vagyonközösség? Mi különbözteti meg a vagyoni elkülönítő szerződést a közszerzeményi rendszertől? Mit és mikor kell rögzíteni az élettársi kapcsolatban élőknek ahhoz, hogy érvényes legyen rájuk a házassági vagyonjogi szerződés? És mi a helyzet a titokban vállalt adósságokkal vagy külföldi bankszámlákkal? Legfrissebb podcastunkban mindent megtudhatnak a házassági vagyonjog gyakorlati oldaláról: Kövesné Kósa Zsuzsanna, családjogi bíróval Gerő Tamás beszélgetett.

Egy tanulmány szerint, az amerikai ügyvédek hetven százaléka kiégett. Vajon mi a helyzet a magyar ügyvédekkel? Az ügyvédi munka túl stresszes, túl versengő és – a látszattal ellentétben – túl sok benne az érzelem, így e szakma képviselői nagyobb kockázatnak vannak kitéve a kiégéssel szemben, mint gondolnánk. Melyek a kiégés jelei, mi kell a megelőzéséhez és milyen tévhitek keringenek mindezzel kapcsolatban? Legfrissebb podcast adásunkban Méhes Dávid Dániel beszélgetett dr. Füredi Júlia szervezetpszichológussal.

A védőügyvédi pálya nem nőnek való – gondolják sokan. Mert kemény, embert próbáló ügyekkel lehet találkozni, be kell áldozni a szabadidőt és a hétvégéket, és férfiasan kell küzdeni az ügyfelek érdekében. Mennyire igaz mindez? A mai adás vendége három fiatal női védőügyvéd, akikben az is közös, hogy még nem voltak harminc, amikor megalapították a saját „büntetős praxisukat”. Hogyan dolgoznak ők, hogyan látják a saját szerepüket a védőügyvédi pályán, és hogyan tudnak nőként érvényesülni a férfiak között? Dr. Balogh Csilla Tünde, dr. Csalló Sára és dr. Vágvölgyi Ágnes kolléganőkkel dr. Fodor Klaudia beszélgetett!

Gyerekként is szeretjük a történeteket, felnőttként pedig tudattalanul is erősebben rezonálunk rájuk, mint gondolnánk. Hogyan, miként lehet ezt a hatást jól felhasználni akár egy perbeszédben, meggyőzésben, vagy egy prezentációban? És hogyan lehet elsajátítani a „spontán” storytelling készséget? Hogyan használjuk, ne pedig féljünk a csendtől?