A magyar gazdasági jog egyesszámú alakja, aki még Eörsi Gyulát is meggyőzte a gazdasági jogi szemlélet helyességéről. Jogászként egész oktatói karrierjét a közgazdasági felsőoktatásban töltötte. A Gt. kodifikátoraként munkájával megalapozta a rendszerváltást. Emellett a magyar jogi sinológia megalapítója is volt… Ezer feletti a publikációinak a száma. Az oktató, aki korát megelőzően standupolt a katedrán, és aki után már senki nem szívesen adott elő egy konferencián. De miért éppen a jégkorong? A legsokszínűbb magyar jogászprofesszorra, Sárközy Tamásra emlékeznek munkatársai, Pázmándi Kinga és Verebics János.

Gombamód szaporodnak a klímaperek Perutól Hollandiáig rengeteg esetről, és egyre több sikeres ítéletről értesül a szakma. Ezen a területen lehetőség van a kreativitásra: ahány ország és bíróság, annyiféle megközelítés. Most még lenne esély a kibocsátás csökkentésére ahhoz, hogy esélyt adjuk gyerekeinknek és unokáinknak, hogy a mostanihoz hasonló világrendben éljék az életüket, de vajon mi a Stasbourg és a nemzeti bíróságok mozgástere a klímaperekben? Sulyok Katalin jogász-biológussal beszélgetett Lőrik József mind jogi, mind környezetvédelmi szempontok mentén.

Mikortól számít a házassági vagyonközösség? Mi különbözteti meg a vagyoni elkülönítő szerződést a közszerzeményi rendszertől? Mit és mikor kell rögzíteni az élettársi kapcsolatban élőknek ahhoz, hogy érvényes legyen rájuk a házassági vagyonjogi szerződés? És mi a helyzet a titokban vállalt adósságokkal vagy külföldi bankszámlákkal? Legfrissebb podcastunkban mindent megtudhatnak a házassági vagyonjog gyakorlati oldaláról: Kövesné Kósa Zsuzsanna, családjogi bíróval Gerő Tamás beszélgetett.

Egy tanulmány szerint, az amerikai ügyvédek hetven százaléka kiégett. Vajon mi a helyzet a magyar ügyvédekkel? Az ügyvédi munka túl stresszes, túl versengő és – a látszattal ellentétben – túl sok benne az érzelem, így e szakma képviselői nagyobb kockázatnak vannak kitéve a kiégéssel szemben, mint gondolnánk. Melyek a kiégés jelei, mi kell a megelőzéséhez és milyen tévhitek keringenek mindezzel kapcsolatban? Legfrissebb podcast adásunkban Méhes Dávid Dániel beszélgetett dr. Füredi Júlia szervezetpszichológussal.

A védőügyvédi pálya nem nőnek való – gondolják sokan. Mert kemény, embert próbáló ügyekkel lehet találkozni, be kell áldozni a szabadidőt és a hétvégéket, és férfiasan kell küzdeni az ügyfelek érdekében. Mennyire igaz mindez? A mai adás vendége három fiatal női védőügyvéd, akikben az is közös, hogy még nem voltak harminc, amikor megalapították a saját „büntetős praxisukat”. Hogyan dolgoznak ők, hogyan látják a saját szerepüket a védőügyvédi pályán, és hogyan tudnak nőként érvényesülni a férfiak között? Dr. Balogh Csilla Tünde, dr. Csalló Sára és dr. Vágvölgyi Ágnes kolléganőkkel dr. Fodor Klaudia beszélgetett!

Gyerekként is szeretjük a történeteket, felnőttként pedig tudattalanul is erősebben rezonálunk rájuk, mint gondolnánk. Hogyan, miként lehet ezt a hatást jól felhasználni akár egy perbeszédben, meggyőzésben, vagy egy prezentációban? És hogyan lehet elsajátítani a „spontán” storytelling készséget? Hogyan használjuk, ne pedig féljünk a csendtől?

Litkai Gergely humoristával, íróval, környezetvédelmi „aktivistával” és nem mellesleg (amit kevesen tudnak róla) szünetelő ügyvéddel értékelte az évet Gerő Tamás ügyvéd. Vajon kötelessége-e a jogászoknak közügyekkel foglalkozniuk, és mely közügyek fontosak Litkai Gergely számára, ezekért hogyan tesz?

December 17-től már minden vállalat számára kötelező az új, úgynevezett Panasztörvény betartása, azaz a szabályzatok, eljárásrendek új kialakítása. A HR szakemberek sok esetben fordulnak ügyvédekhez ez ügyben. Minden szakembernek érdemes jól ismerni a szóbanforgó törvényt, mivel nagyon szorosak a határidők.

Amennyiben szolgáltatásként tekintünk a bírósági munkára, akkor be kell látnunk, hogy annak is haladnia kell a korral és integrálnia kell a modern technológia eszközeit. Kiválthathatja-e, és ha igen, milyen ügycsoportokban a mesterséges intelligencia az emberi gondolkozást? Senki nem állítja, hogy tévedhetetlenek a bírók, ugyanakkor mennyire van szerepük az érzelmeknek is a bírói döntések mögött? És vajon a tanúkat mennyiben csábíthatja jobban a hamis állítások megtételére az online tér, mint az élő meghallgatás? Richard Susskind: Online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője című könyve nyomán dr. Gerő Tamás ügyvéd beszélgetett dr. Osztovits Andrással, kúriai bíróval, a könyv fordítójával a fenti kérdésekről.

„Nekem ez a bírósági küzdelem nem erőfeszítés, hanem erőforrás” – állítja Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász, aki az emberi méltósághoz való jog mentén küzd a méltóságteljes halál jogáért, ezúttal nemcsak másokat, hanem magát is képviselve. A bíróságon legalább ötven százalékban számít a testbeszéd – mondja az ügyvéd, így nem mindegy, hogy a bírák csak hallják, vagy a saját szemükkel látják is a szóban forgó esetet. Ezért fáradságot nem kímélve utazik ki Karsai Dániel Strasbourgba november végén, hogy élőben képviselje az ügyét. A mostani helyzetről és az ezzel kapcsolatos érzéseiről, várakozásairól Kadlót Erzsébet volt bíró, jelenlegi ügyvéd beszélgetett vele.