fbpx

Kategória: Podcast

Népszerű jogszabályok: Ptk., Pp., Itv., Mt., Inytv., Ctv., Btk., régi Ptk., Vht., Be., Ütev., Földforgalmi tv.

Mit csinál egy „AI-os jogász”? És mire számíthatnak a résztvevők a november 17-i előadáson? #148

Mit csinál egy „AI-os jogász”? Hogy látja a jogi munka jövőjét? Mit és hogyan ad majd át ebből a tudásból az ORAC Academy november 17-i képzésén?

Munkaidőt megtakarító, új AI-fejlesztések a Jogkódexen #147

Mire érdemes használni a nagy nyelvi modelleket? Mire képes már most a technológia, és milyen lehet ennek a recepciója a jogi munkafolyamatokban? Ezekről, és a Jogkódex AI-evolúciójáról Gerő Tamás beszélgetett Dancs Gáborral.

Az ’56 utáni megtorlás: a Nagy Imre perről történészekkel jogászoknak #146

Hogy emlékszünk ma a Nagy Imre per utáni megtorlásra, mi történt, és mi volt ennek az emlékezetnek az evolúciója? Az ’56-os forradalom hatvankilencedik évfordulója alkalmából beszélgetett Lőrik József jogászként két történésszel: Zinner Tiborral és Rainer M. Jánossal.

Prof. Tóth Mihály: „A hatályos büntetőjog célja: elrettentés megelőzés helyett” #145

A hatályos Büntető Törvénykönyv kapcsán professzor Tóth Mihály arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogalkotás célja inkább a szigor demonstrálása, mintsem a bűnmegelőzés. Az interjúban szó esik arról is, milyen társadalmi hatásai lehetnek ennek a szemléletváltásnak. Az elméleti és gyakorlati változásokról Gerő Tamás beszélgetett professzor Tóth Mihállyal.

Mit vár egy bíró az ügyvédektől? #144

Nem mindegy a betűméret, se a terjedelem. Ezenkívül nem kell „kiabálni”, teátrálisan viselkedni, személyeskedni, a kelleténél terebélyesebben fogalmazni. Releváns tényállítás, tűpontos érvényesített jog és kereseti kérelem, a végén egy lényegre törő összefoglalóval – erre a négy pontra koncentráljon minden ügyvéd! Szemán Felicitász, a Fővárosi Törvényszék tanácselnök bírája Vajda János ügyvéd-pszichológusnak mesélt bírósági tapasztalatairól, a sokszor visszaköszönő ügyvédi szokásokról. A beszélgetés célja a két hivatásrend gördülékenyebb együttműködésének elősegítése volt.

Török Ferenc olimpiai bajnok ügyvéd életútja: a véletlenek és a kemény munka összjátéka 90 év távlatából #143

Legfrissebb podcast adásunkban Török Ferenc anekdotázik Gerő Tamásnak és a hallgatóknak visszaemlékezve az elmúlt 90 év sikereire és az ezek mögött meghúzódó rengeteg munkára, „véletlen” döntésekre, kisebb mozzanatokra, melyek meghatározták ezt a rendkívüli életutat.

Bándi Gyula 70! Rápillantás a magyar környezetjog doyenjének szakmai életművére #142

Nem gondolta, hogy környezetjogász lesz, véletlenül sodródott e területre, de ma már nem is tudna mást elképzelni a maga számára visszamenőleg sem. Belekóstolt az ügyvédkedésbe is, ami különösen hasznos volt abban, hogy élővé tegye az elméletet. Hogyan forr össze az elmélet és a gyakorlat a munkájában? Esettanulmányok, híres „sztorik” az elmúlt évtizedek környezetjogi történetéből. Bándi Gyulával Gerő Tamás beszélgetett.

Wealth management: vagyonegybentartás, vagyonvédelem, felelős gazdálkodás #141

Magyarországon még kevéssé ismert fogalom a wealth management: az a terület, amely vagyonos családok ügyes-bajos dolgaival foglalkozik jogi és gazdasági szemszögből. Ügyvédek, adószakértők és befektetési tanácsadók tudása egyesül a wealth management tevékenységben. Ezen belül egy kisebb ágazat a bizalmi vagyonkezelés. Cél a vagyonegybentartás, a vagyonvédelem, a felelős gazdálkodás. Méhes Dávid beszélgetett Illés Istvánnal.

A Kúria, az OBH és az OBT mint kommunikációs önstruktúra #140

Legfrissebb podcast adásunkban a 2025-ben benyújtott T/11917-es törvényjavaslat legfontosabb pontjairól beszélgetett Senyei Györggyel Kadlót Erzsébet és Gerő Tamás ügyvédek. A változások érintik a bírák és közjegyzők életkori szabályait, az eljárások digitalizációját, az áldozatvédelem erősítését, valamint a jogorvoslati rendet is. Szó lesz arról is, hogyan befolyásolhatják ezek a módosítások a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás átláthatóságát és függetlenségét. Végül áttekintjük, milyen hatással lehet mindez a jogbiztonságra és a társadalmi kontrollra.

Devizahitelek: két nézőpont, egy ítélet – szakmai vita a C-630/23 ítéletről #139

Mit jelent az Európai Unió Bíróságának C-630/2023 számú ítélete a magyar adósok és hitelezők számára? Vajon hogyan befolyásolja az ítélet a hazai banki és bírói gyakorlatot? Mi a különbség az árfolyamrés és az árfolyamkockázat között? Vajon újranyithatók a devizahiteles perek? Lehetséges a perújítás az uniós ítélet alapján? Nyugodhatott az elévülés? Mi történhet a már folyamatban lévő, vagy akár a már lezárult végrehajtásokkal? Pontosan milyen jogorvoslati formák jöhetnek szóba az egyes ügytípusoknál az eljárás különböző szakaszaiban? Hogyan nézne ki az elszámolás pontosan? Az ítélet gyakorlati hatásairól beszélgettünk és vetettük össze az eltérő nézőpontokat két devizahiteles ügyvéddel Mándli Ádámmal és Balajthy Jánossal: egyikük adósokat, a másikuk pénzintézeteket képvisel a peres- és végrehajtási eljárásokban.