Egy elnök elrablása, éjszakai légicsapások Caracas felett és egy nagyhatalom, amely bejelenti: mostantól ő irányítja Venezuelát. 2026 januárja alapjaiban rázhatja meg a nemzetközi jogrendet. A venezuelai amerikai katonai beavatkozás és Nicolás Maduro New York-ba szállítása nem csupán egy távoli geopolitikai válság, hanem a modern nemzetközi jogrend súlyos próbaköve is. Az események éles kérdéseket vetnek fel a nagyhatalmak és a nemzetközi jog jövőbeni viszonyáról. A helyzet azonban messze túlmutat az absztrakt közjogi elméleteken, és közvetlenül érinti a gyakorló jogászok munkáját is. A jogbiztonság és a nemzetközi egyezmények megbízhatósága forog kockán: hogyan tervezhető például egy tőkebefektetés, ha a jogi garanciák bármikor áldozatul eshetnek a politikai kényszernek? A fenti kérdésekről Vajda János beszélgetett Kis Kelemen Bencével.

A szülő nő nem beteg, az egészségügy mégis akként kezeli. Hogyan tud egy nő érvényt szerezni az akaratának, milyen jogai vannak a szülőszobán? Hogyan érvényesül a szülő nőtájékoztatáshoz való joga? Mi a szülészeti erőszak, és milyen jogi eljárások állnak a szülő nő előtt, ha ennek áldozatául esett? Mai adásunk vendége a kórházakkal szemben indított panaszok és perek szakértője, dr. Őri Adrienn, aki személyes tapasztalatát is megosztja velünk. Az adás hasznos lehet azoknak a kollégáknak, akik olyan édesanyáknak adnak jogi tanácsot, akiknek megsértették a jogait a szülőszobán, de maguknak az édesanyáknak is, akik a jogorvoslati lehetőségeikkel szeretnének élni.

A nemzetközi kibertámadások ma már nemcsak katonai kérdéseket vetnek fel: bankokat, vállalatokat és kritikusinfrastruktúrákat egyaránt érintenek. Ebben az epizódban szó lesz az államoknak betudható nemzetközi kiberműveletek jogi értékeléséről, a polgári adatok mint javak nemzetközi védelméről, a kibertámadásokból eredő biztosítási és kártérítési vitákról. Vajda János Kis Kelemen Bencét kérdezve arra keresi a választ, hogyan sodródhatnak az ügyvédek– akár nemzetközi irodákban, akár hazai praxisban – a kiberháború frontvonalába.

A hatályos Büntető Törvénykönyv kapcsán professzor Tóth Mihály arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogalkotás célja inkább a szigor demonstrálása, mintsem a bűnmegelőzés. Az interjúban szó esik arról is, milyen társadalmi hatásai lehetnek ennek a szemléletváltásnak. Az elméleti és gyakorlati változásokról Gerő Tamás beszélgetett professzor Tóth Mihállyal.

Legfrissebb podcast adásunkban Török Ferenc anekdotázik Gerő Tamásnak és a hallgatóknak visszaemlékezve az elmúlt 90 év sikereire és az ezek mögött meghúzódó rengeteg munkára, „véletlen” döntésekre, kisebb mozzanatokra, melyek meghatározták ezt a rendkívüli életutat.