A védőügyvédi pálya nem nőnek való – gondolják sokan. Mert kemény, embert próbáló ügyekkel lehet találkozni, be kell áldozni a szabadidőt és a hétvégéket, és férfiasan kell küzdeni az ügyfelek érdekében. Mennyire igaz mindez? A mai adás vendége három fiatal női védőügyvéd, akikben az is közös, hogy még nem voltak harminc, amikor megalapították a saját „büntetős praxisukat”. Hogyan dolgoznak ők, hogyan látják a saját szerepüket a védőügyvédi pályán, és hogyan tudnak nőként érvényesülni a férfiak között? Dr. Balogh Csilla Tünde, dr. Csalló Sára és dr. Vágvölgyi Ágnes kolléganőkkel dr. Fodor Klaudia beszélgetett!

Gyerekként is szeretjük a történeteket, felnőttként pedig tudattalanul is erősebben rezonálunk rájuk, mint gondolnánk. Hogyan, miként lehet ezt a hatást jól felhasználni akár egy perbeszédben, meggyőzésben, vagy egy prezentációban? És hogyan lehet elsajátítani a „spontán” storytelling készséget? Hogyan használjuk, ne pedig féljünk a csendtől?

Litkai Gergely humoristával, íróval, környezetvédelmi „aktivistával” és nem mellesleg (amit kevesen tudnak róla) szünetelő ügyvéddel értékelte az évet Gerő Tamás ügyvéd. Vajon kötelessége-e a jogászoknak közügyekkel foglalkozniuk, és mely közügyek fontosak Litkai Gergely számára, ezekért hogyan tesz?

December 17-től már minden vállalat számára kötelező az új, úgynevezett Panasztörvény betartása, azaz a szabályzatok, eljárásrendek új kialakítása. A HR szakemberek sok esetben fordulnak ügyvédekhez ez ügyben. Minden szakembernek érdemes jól ismerni a szóbanforgó törvényt, mivel nagyon szorosak a határidők.

Amennyiben szolgáltatásként tekintünk a bírósági munkára, akkor be kell látnunk, hogy annak is haladnia kell a korral és integrálnia kell a modern technológia eszközeit. Kiválthathatja-e, és ha igen, milyen ügycsoportokban a mesterséges intelligencia az emberi gondolkozást? Senki nem állítja, hogy tévedhetetlenek a bírók, ugyanakkor mennyire van szerepük az érzelmeknek is a bírói döntések mögött? És vajon a tanúkat mennyiben csábíthatja jobban a hamis állítások megtételére az online tér, mint az élő meghallgatás? Richard Susskind: Online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője című könyve nyomán dr. Gerő Tamás ügyvéd beszélgetett dr. Osztovits Andrással, kúriai bíróval, a könyv fordítójával a fenti kérdésekről.

„Nekem ez a bírósági küzdelem nem erőfeszítés, hanem erőforrás” – állítja Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász, aki az emberi méltósághoz való jog mentén küzd a méltóságteljes halál jogáért, ezúttal nemcsak másokat, hanem magát is képviselve. A bíróságon legalább ötven százalékban számít a testbeszéd – mondja az ügyvéd, így nem mindegy, hogy a bírák csak hallják, vagy a saját szemükkel látják is a szóban forgó esetet. Ezért fáradságot nem kímélve utazik ki Karsai Dániel Strasbourgba november végén, hogy élőben képviselje az ügyét. A mostani helyzetről és az ezzel kapcsolatos érzéseiről, várakozásairól Kadlót Erzsébet volt bíró, jelenlegi ügyvéd beszélgetett vele.