Litkai Gergely humoristával, íróval, környezetvédelmi „aktivistával” és nem mellesleg (amit kevesen tudnak róla) szünetelő ügyvéddel értékelte az évet Gerő Tamás ügyvéd. Vajon kötelessége-e a jogászoknak közügyekkel foglalkozniuk, és mely közügyek fontosak Litkai Gergely számára, ezekért hogyan tesz?
December 17-től már minden vállalat számára kötelező az új, úgynevezett Panasztörvény betartása, azaz a szabályzatok, eljárásrendek új kialakítása. A HR szakemberek sok esetben fordulnak ügyvédekhez ez ügyben. Minden szakembernek érdemes jól ismerni a szóbanforgó törvényt, mivel nagyon szorosak a határidők.
Amennyiben szolgáltatásként tekintünk a bírósági munkára, akkor be kell látnunk, hogy annak is haladnia kell a korral és integrálnia kell a modern technológia eszközeit. Kiválthathatja-e, és ha igen, milyen ügycsoportokban a mesterséges intelligencia az emberi gondolkozást? Senki nem állítja, hogy tévedhetetlenek a bírók, ugyanakkor mennyire van szerepük az érzelmeknek is a bírói döntések mögött? És vajon a tanúkat mennyiben csábíthatja jobban a hamis állítások megtételére az online tér, mint az élő meghallgatás? Richard Susskind: Online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője című könyve nyomán dr. Gerő Tamás ügyvéd beszélgetett dr. Osztovits Andrással, kúriai bíróval, a könyv fordítójával a fenti kérdésekről.
„Nekem ez a bírósági küzdelem nem erőfeszítés, hanem erőforrás” – állítja Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász, aki az emberi méltósághoz való jog mentén küzd a méltóságteljes halál jogáért, ezúttal nemcsak másokat, hanem magát is képviselve. A bíróságon legalább ötven százalékban számít a testbeszéd – mondja az ügyvéd, így nem mindegy, hogy a bírák csak hallják, vagy a saját szemükkel látják is a szóban forgó esetet. Ezért fáradságot nem kímélve utazik ki Karsai Dániel Strasbourgba november végén, hogy élőben képviselje az ügyét. A mostani helyzetről és az ezzel kapcsolatos érzéseiről, várakozásairól Kadlót Erzsébet volt bíró, jelenlegi ügyvéd beszélgetett vele.
Vendégeink: dr. Juhász Éva jogász végzettségű mediátor, mediátoroktató és dr. Lantos Judit ügyvéd, mediátor mesélnek saját tapasztalataikról, arról, hogy hogyan lehet váltani az ügyvédi és mediátori gondolkozás között, akár egy napon belül, és mihez lehet kezdeni egy mediátorképzettséggel.
A III. Magyar Jogi Könyvszalonon, október 7-én, a Károlyi–Csekonics-palotában mutatják be Dr. Vajda János jogászoknak írt hétköznapi tudományos pszichológia könyvét, „Csak az ügyvédem pszichológusom jelenlétében” címmel. A könyv célja, hogy a jogászok számára bemutassa a pszichológia tudományának azon aspektusait, melyet a napi munkában hasznosítani lehet. A könyvben elméletek, gyakorlatok, példák váltogatják egymást. A könyv itt megrendelhető. A könyvbemutató és a Könyvszalon egyéb programjai ingyenesen látogathatóak.
Magnus Carlsen világbajnok gépi segítség igénybevételével vádolta Hans Niemant, aki erre több jogcímen is beperelte és mindenkit, aki nyilvánosan osztotta a világbajnok véleményét. A felek a közelmúltban peren kívül megegyeztek, amely egyezség hátteréről Boros Dániel kollégánkkal, félprofi sakkozóval Gerő Tamás beszélgetett.
Mit csinál a választottbíróság? Milyen ügyekkel fordulnak ehhez az intézményhez a jogvitában álló felek? Mennyiben különbözik az eljárás a rendes bírósági eljárásoktól? Milyen a hazai gyakorlat a nemzetközihez képest? Milyen határokon átívelő ismert esetek oldódtak meg a választottbíráskodás gyakorlatával? És miért kerül napirendre ez a megoldás az orosz-ukrán háború kapcsán? Többek közt mindezekről is szól a legfrissebb podcast adás, melyben dr. Gerő Tamás beszélgetett dr. Korom Veronikával és dr. Schmidt Richarddal.
Ennek az adásnak története van. A termőföldjogban 2023-ban számos új szabály látott napvilágot, amikről egy részletes beszélgetést rögzítettünk az idei nyár elején. Leginkább a hatósági földár bevezetése borzolta fel a gazdák kedélyeit. Később azonban egy hirtelen jött jogszabályváltozás következett, például a hatósági földárat a jogalkotó egyik napról a másikra eltörölte. Ezért a vendégekkel egy kiegészítést vettünk fel az eredeti podcasthoz, amiben ezekről a legújabb változásokról is beszélgetünk.
Kajó Cecília és Gaál János több mint tíz éve dolgoznak birtokvédelem területén. E rengeteg tapasztalat összefoglalásaként született meg munkájuk nyomán a Birtokvédelmi Kézikönyv, mely 360 fokban járja körül az ezzel kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. A könyvet ügyvédek és laikusok egyaránt forgathatják, ha bármilyen támpontot keresnek jegyzői birtokvédelemmel kapcsolatban.
