A nemzetközi kibertámadások ma már nemcsak katonai kérdéseket vetnek fel: bankokat, vállalatokat és kritikusinfrastruktúrákat egyaránt érintenek. Ebben az epizódban szó lesz az államoknak betudható nemzetközi kiberműveletek jogi értékeléséről, a polgári adatok mint javak nemzetközi védelméről, a kibertámadásokból eredő biztosítási és kártérítési vitákról. Vajda János Kis Kelemen Bencét kérdezve arra keresi a választ, hogyan sodródhatnak az ügyvédek– akár nemzetközi irodákban, akár hazai praxisban – a kiberháború frontvonalába.

A hatályos Büntető Törvénykönyv kapcsán professzor Tóth Mihály arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogalkotás célja inkább a szigor demonstrálása, mintsem a bűnmegelőzés. Az interjúban szó esik arról is, milyen társadalmi hatásai lehetnek ennek a szemléletváltásnak. Az elméleti és gyakorlati változásokról Gerő Tamás beszélgetett professzor Tóth Mihállyal.

Legfrissebb podcast adásunkban Török Ferenc anekdotázik Gerő Tamásnak és a hallgatóknak visszaemlékezve az elmúlt 90 év sikereire és az ezek mögött meghúzódó rengeteg munkára, „véletlen” döntésekre, kisebb mozzanatokra, melyek meghatározták ezt a rendkívüli életutat.

Mit jelent az Európai Unió Bíróságának C-630/2023 számú ítélete a magyar adósok és hitelezők számára? Vajon hogyan befolyásolja az ítélet a hazai banki és bírói gyakorlatot? Mi a különbség az árfolyamrés és az árfolyamkockázat között? Vajon újranyithatók a devizahiteles perek? Lehetséges a perújítás az uniós ítélet alapján? Nyugodhatott az elévülés? Mi történhet a már folyamatban lévő, vagy akár a már lezárult végrehajtásokkal? Pontosan milyen jogorvoslati formák jöhetnek szóba az egyes ügytípusoknál az eljárás különböző szakaszaiban? Hogyan nézne ki az elszámolás pontosan? Az ítélet gyakorlati hatásairól beszélgettünk és vetettük össze az eltérő nézőpontokat két devizahiteles ügyvéddel Mándli Ádámmal és Balajthy Jánossal: egyikük adósokat, a másikuk pénzintézeteket képvisel a peres- és végrehajtási eljárásokban.

Mire jó, ha egy jogász érti a programozói alapnyelvet? Mi az a dokumentumautomatizáció? Mennyi munkát és időt takaríthat meg egy jogász, ha bizonyos munkafolyamatait automatizálni tudja? Hogyan tud segíteni a ChatGPT akár egy keresetlevél beadásánál? Claude vagy ChatGPT? Melyik milyen feladatokra alkalmasabb?

Mit keresett Mikszáth Kálmán a tiszaeszlári vérvád tárgyalásán? Az Ügyvédsors című regényben a valóság keveredik némi fikcióval, előbbi egy átfogó történelmi regény alapját képezi, utóbbi pedig mindezt olvasmányossá teszi. Számos, a valóságból merített per fordulatos feldolgozása ez a könyv, zsidótörvények, koncepciós perek és azok valós áldozatairól szól, de van benne szerelmi szál is és kitalált ügyvédi átok. A történelmi regényben az utolsó 50 év szereplői köztünk járnak, el tudják olvasni a könyvet, ettől még izgalmasabb ennek a korszaknak a feldolgozása. A szerzővel, Kapa Mátyással Gerő Tamás beszélgetett.  

Ahogy egyre inkább körbevesz minket a technológia, annál inkább kell lépést tartani a technológiai fejlődéssel a jogalkotóknak is. A kiberbűnözés egy gyűjtőfogalom, ma már lehet az elkövetés tárgya is, meg eszköze is a kibertér. Milyen veszélyekre milyen válaszokat ad a jelenlegi jogalkotás?

Ma már a gyerekek legalább fele élettársi viszonyból születik, de kérdés, hogy pontosan hogyan definiálható ez a kapcsolat. A mostani Ptk. szerint az élettársi viszonyban nincs közös gazdálkodás jogcím. Az új jogcím, vita esetén a vagyonszaporulat megosztása. Kövesné Kósa Zsuzsa kúriai bíró üzenete az élettársi közösségben élőknek: „Vegyék kézbe a saját pénzügyi felelősségüket, mert a jog túl szűkszavú e téren, nagy az ítélkezési gyakorlatban a mozgástér.”

Retteghy Dóra és Kelemenné Csontos Laura ezúttal az elhúzódó ügyek elleni védekezésképp létrejött intézményekről beszélgetett, úgymint például a bíróság elé állítás, büntető végzés, biztosítékok letéte, egyezség, vádalku, előkészítő ülés stb. Vajon ezek ütköznek-e az alapelvekkel? Mi lesz fontos az igazság vagy a konszenzus? Érdemes-e beismerni, alkut kötni?